Mind a filozófiában, mind a közbeszédben újra és újra felbukkan az a gondolat, hogy korunkat az egységes erkölcsi értékrend hiánya és az ebből adódó válság jellemzi. Egyrészt a különböző civilizációk közötti érintkezés mindennapossá válásával valamennyiünk számára nyilvánvalóvá lett, hogy a ténylegesen elfogadott értékek, normák tartalmának tekintetében milyen nagy változatosság uralkodik a Földön, másrészt mára a saját nyugati civilizációnkon belül is megrendült az évszázadokon át abszolút érvényűnek gondolt erkölcsi parancsok tekintélye.
Ugyanakkor, épp a civilizációk szoros kapcsolatai és a közösen megoldandó globális problémák tennének szükségessé egy mindenki által elfogadható egyetemes erkölcsi normarendszert.