„Az erkölcsi törvények nem mások, mint a tapasztalati alapon az életet őrző, gazdagító, megtartó erők.”
(II. János enciklikájából, „Hit és tudomány Fides et ració”, 2011.)
„… a társadalom egyre inkább igényelni fogja a rendet a fejekben, egymás közötti viszonylatokban, tehát az erkölcsiségben is.”
(II. János enciklikájából, „Hit és tudomány Fides et ració”, 2011.)
„… a magyar szónak adjuk vissza eredeti és igaz jelentését, a jelentésben erkölcsi súlyát, emberi hitelét és így építő erejét.”
(Tamási Áron: Jégtörő gondolatok)
A felgyorsult korszakváltás társadalmi-gazdasági körülményei között „kizökkent az idő” a természetességéből, az emberiség pedig elmozdult a torzóvá válás irányába. E képlékeny változás folyamatában fokozottabb körültekintést kívánnak azok a társadalmi, természeti viszonyok, amelyek érintik a természetszerű életfeltételeket, befolyásolják a fejlődés irányát. Az még vitathatatlan, hogy a tartós közösségi értékek, szokások, nézetek alapvetően 30 eltérő kultúrákban gyökereznek. A napjainkra felgyorsult változás ezt a kiegyensúlyozottságot bolygatta meg, kiváltva az eltérő értékek, nézetek közötti ellentmondásokat, feszültségeket. Figyelemmel kísérve e jelenségeket, illetve a világmozgás tendenciáit, látható, hogy ha nem válaszolunk a valóság szülte kérdésekre, nő a bizonytalanság, a kockázatok pedig szaporodnak..........