A biotechnológia élő szervezetekkel (mikroorganizmusokkal, növényekkel, állatokkal) vagy azok alkotórészeivel (enzimekkel, szövettenyészetekkel, örökítő anyagokkal) végzett eljárásokkal dolgozó ipar. Magyarországon az élelmiszerek 22–25%-a biotechnika alkalmazásával készül, más iparágak, mint a gyógyszeripar, a kozmetikai- és háztartásvegyipar, a mezőgazdaság több ágazata, az energiatermelés és a környezetvédelem is alkalmaz biotechnológiai eljárásokat. A géntechnológiai úton módosított élő szervezetek létrejöttével kapcsolatos aggodalmak miatt a Magyar Országgyűlés az 1998. évi XXVII. számot viselő, géntechnológiai tevékenységről szóló törvény megalkotásával jelezte, hogy hazánk – az európai országok között elsőként – külön jogi szabályozást kíván létrehozni ennek az új, korszerű technikának az elterjesztése érdekében. A biotechnológia gyors fejlődése következtében azonban nem volt még elegendő idő a hosszú távú hatások teljes kivizsgálására, ezért az elővigyázatosság elvének figyelembevételével hazánk az 2012. évtől hatályos Alaptörvény XX. cikkelye szerint, több más intézkedés mellett „a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal kívánja elősegíteni állampolgárainak testi és lelki egészségét”.