A digitalizáció az életünk minden területén jelen van napjainkban, és társadalmi hatásaira a szükségesnél lassabban tudunk felkészülni és reagálni, mint ahogyan az emberiség korábbi fejlődési szakaszaiban az megtörtént. A műszaki fejlődés rohamos tempója, a fejlődés és irányának felismerése, megértése komoly próbára teszi a társadalom minden tagját és nagy kihívás a jelen kor kutatói számára is. E kérdés megválaszolása minden tudományágat érint. Prof. Peter-Paul Verbeek, a Twente Egyetem professzora előadásaiban2 pártatlan elemzéssel mutat rá az etika és a tudományos kutatás, valamint a különböző technológiák kapcsolódására. Szerinte a világ valamennyi régiójában egyre szorosabb a társadalom, a tudomány, valamint a technológia egymásra hatása. A klímakutatás eredményei alapján felállított modellek gyorsan informálják a döntéshozókat és a közvéleményt is, a génkutatás eredményeinek manipulációs felhasználási technológiái, etikai félelmeket keltenek az emberiség jövőjét illetően, és a félelmet fokozza, hogy a digitalizáció, az információ-technológia eszközei képesek összekapcsolni az élet valamennyi területét.
Ennek a kérdéskörnek kiszemelt nézőpontjaira próbál rávilágítani az előadás, amelyben a műszaki fejlődési trendek mellett annak etikai, erkölcsi oldalát is megpróbálja bemutatni. Az ipar, ipari termelés és érték-előállítás folyamatainak digitalizációját legtöbben az IPAR 4.0 szóhasználattal illetik. Ennek a folyamatnak az elején vagyunk, amelyet jelez, hogy ez a 0-dik változat, ez lehet majd egy új társadalmi fejlődési szakasz kezdete a „SOCIETY5.0”, azaz a „TÁRSADALOM 5.0” korszaka, ami egy most kialakuló „SUPER-SMART” (SZUPER GYORS) mesterséges intelligencia-vezérelt társadalmi közösséget jelent.
Hogyan kezelhetjük ezt a fejlődést kellő felelősséggel? – kérdezi Verbeek professzor, és keressük a választ mi is.