Okleveles közlekedésmérnök (BME, 1975), a Malinovszkij Pán­­célos Akadémián harckocsi mérnök- parancsnoki képesítést szerzett (1985). A szárazföldi haderő harckocsi csapatainál szolgált, a Honvédelmi Minisztériumban üzemeltető és fejlesztőmérnökként dolgozott, fél esztendőt a Légierő Parancsnokságán végzett kutatómunkát. 14 évig volt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Haditechnika tanszékének vezetője, 9 évig a Vezetés és Szervezéstudományi Karon tudományos dékánhelyettes. Az egyetem Habilitációs Bizottsága elnökeként négy évig tagja volt az Országos Doktori és Habilitációs Tanácsnak. Meghívott előadó volt több hazai és külföldi egyetemen. Kutatási területei: haditechnika, minőségbiztosítás és logisztika elmélet. Alapító tagja volt a Katonai Műszaki Doktori Iskolának, vezetője a Haditechnika tudományszaknak. 1996 óta tagja az MTA-n különböző szervezeti keretek között működő logisztikai albizottságoknak, bizottságoknak.

Jelenleg a IX. osztályhoz tartozó Logisztikai Osztályközi Állandó Bizottság elnöke (2017 óta). Széchenyi Professzori Ösztöndíjas (1998-2001), a Pro Universitate et Stientia és a Bolyai János Hadmérnöki-díj birtokosa, a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) Tanárky-díjasa (2010) és Életmű-díjasa (2018). Nagyszámú szakmai publikációt, tíz egyetemi jegyzetet és több szakkönyvet jelentetett meg.

Jelentősebb szakkönyvek, amelyek szerzője, illetve társzerzője és szerkesztője: Harckocsik 1916-tól napjainkig (Zrínyi Kiadó, 2000), A légideszant I. (Elméletek, eljárások és a légi gépesítés a kezdetektől 1945- ig) (Puedlo, 2007), A légideszant II. (Ejtőernyős-, helikopteres- és repülőgépes deszantok a modernkori hadviselésben 1945-2010) (Puedlo, 2010), Nehéz harckocsik (Összehasonlító értékelések, műveleti alkalmazások és a magyar TAS tervezése) (Puedlo, 2008), Minőségelmélet és módszertan (NKE, 2014), Haderők és hadviselés az elöltöltő fegyverek korában (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2015).